Blog

Világot rajzolók - jótékonysági gálaest rászoruló gyermekek számára - 2017.12.18. 19:00 Hungi Vigadó

2017.12.12 20:33

A színházak Twin Peakse - Magánlabirintus kritika

2017.12.12 19:35

A színházak Twin Peakse – Magánlabirintus kritika

Forrás: Genéziusz Facebook

Tegnap este ültem be a szegedi Hungi Vigadóban tartott színházi előadásra, ami a Magánlabirintus címet viseli, és egy olyan pszichedelikus élménnyel gazdagodtam, amit muszáj veletek megosztanom.

 

Időről időre olyan filmeket is megnézek, amik a művészfilm kategórián belül is még különcnek vannak titulálva, ezen kívül néha meg még olyan alternatív kulturális eseményekre is ellátogatok, amit a mainstream szórakozás kedvelői könnyedén hipszterkedésnek hívnak. Ilyesmik a versfelolvasó estek, az alternatív zenei koncertek, és a Magánlabirintushoz hasonló színházi előadások. Mindezt persze okkal teszem, ami nem sznobizmusból, vagy kultúrmazochizmusból fakad, hanem abból, hogy egyfajta egyensúlyt tartsak az általam fogyasztott tartalmakban. Ugyanis a rengeteg agyzsibbasztó ostoba látványorgia blockbuster után jól tud esni a szellemünknek, ha olyat is megtekintünk, ami gondolkozásra kényszerít, és amitől picit átértékeljük a minket körülvevő világot.

Genéziusz társulattal már mondhatni, hogy régi ismerősök vagyunk, így találtam rá erre az előadásra is, amire már a különleges helyszínválasztás miatt is kíváncsi voltam. A Hungi Vigadó első emeleti aulája egy olyan gyöngyszeme Szegednek, mely egyszerre ad betekintést a múltba és nyújtja nekünk azt az érzetet, hogy egyfajta poszt-apokaliptikus városi környezetbe csöppentünk, ahol már csak a régi világ romjai állnak. A darab rendezője, Horváth István saját bevallása szerint is, amikor meglátta a hatalmas indusztriális teret a vakolatlan falaival, egyből az jutott eszébe, hogy a Magánlabirintust itt kell játszaniuk.

A helyzet pedig az, hogy ennél keresve se találhattak volna megfelelőbbet az előadás helyszínének. Azt már a címből és az eddig leírtakból is gondolhatjátok, hogy a szóban forgó darab nem hétköznapi. Nem egy egyszerű lineáris történettel operáló színdarabról van szó. A Magánlabirintus Kőhalmi Ildikó negyedik verses kötete, mely egy ember önkereséséről, hogy a címhez picit visszakanyarodjunk belső útvesztőjében való bolyongásról szól.

Forrás: Genéziusz Facebook

Ám Horváth Istvánnal az előadás után abba is beavatott, hogy a nézőik mindegyikének mást és mást jelent a történet. Volt, aki a jelenlegi politikai helyzetből való menekvést, és olyan is aki a modern világ hitetlenségének kritikáját látta benne. Én személy szerint egy szerelmespár egymásra találásának történeteként értelmeztem, akik az őket elnyomó rendszer szolgáinak törekvései ellenére is kitartanak egymás mellett.

Cikkem címében a darab ezen tulajdonsága miatt kapta az előadás azt a megnevezést, hogy a színházak Twin Peaks-e, mert ahogyan David Lynch sorozatának sem egyértelmű az üzenete, és ahogyan ő is a nézőkre bízta az értelmezést, úgy a Magánlabirintusról való gondolataink többet árulnak el rólunk, mint magáról a történetről.

Az előadás értékét tovább növelik a színészek teljesítményei. A komoly, balettszerű táncelemek különböző mozgáskultúrai megmozdulásokkal megfűszerezve folyamatosan reflektálnak a másik két színész által előadott versekre, melyekben a mély érzelmek és a nem hétköznapi gondolatok keverednek.

Így hát ha az ember szeretne egy picit közelebb kerülni önmagához, és másfél órában egy olyan színházi élményt kapni, mely egyik másik előadásnál sem történhet meg, úgy azoknak bátran ajánlom a Genéziusz Színház Magánlabirintus című előadását.

forrás: https://cornandsoda.com/szinhazak-twin-peakse-maganlabirintus-kritika/

KALANDOZÁSOK A MESÉK FÖLDJÉN

2017.11.26 20:36

KALANDOZÁSOK A MESÉK FÖLDJÉN

A Genéziusz Színház társulata nemrég mikrofon elé ült, hogy látássérült gyerekek számára készítsen mesehangoskönyvet. Az eredeti terv szerint egy CD-s kiadvány készült volna, de a csapattagok lelkes munkájának következtében duplalemezes lett.
Az elkészült példányokat eljuttatjuk néhány, látássérült gyerekekkel foglalkozó szervezethez. 
Hamarosan mindenki számára elérhetővé tesszük interneten is.
Mesemondók:
Jónás Anna, Gárdián Edit, Csíkos Mariann, Üllei Kovács Gizella Anna, B. Juhász Péter, Annus Szabolcs, Szebenyi Árpád, Horváth István.

Hangfelvétel: Kovács Zoltán Frigyes Fricigraphy
Zene: Hajdú Róbert
Utómunka: Birkás Tibor
Borítóterv: Birkás Tibor

 

 

 

A színpad az életem – Interjú Jónás Anna színésznővel

2017.10.28 11:12

A színpad az életem – Interjú Jónás Anna színésznővel

Jónás Anna, a barátoknak csak Ancsa, a gyökeresi poros kis utcákon nőtt fel, majd gyermekkori álmát valóra váltva lett színész. Az éneklés és a színpad jelenti számára az életet. Két társulat tagjaként járja az országot közismert és a társulatok által kreált darabokkal. Jelenleg Szeged az otthona, de sosem feledi el honnan is indult. Számára az igazi otthont Orosháza jelenti.

 

 

Hat évvel ezelőtt felvételizett a szegedi Kelemen László Színitanodába, ezzel elindítva jövőjét és valóra váltva gyermekkori álmát, valamint beteljesítve nagymamájának tett fogadalmát Jónás Anna színésznő. A fiatal orosházi színész jelenleg két társulatnál, a Genéziusz Színháznál és az Azték Színháznál játszik a csongrádi megyeszékhelyen. Lassan az álmok valóra váltak, köszönhetően a kitartó munkának és a csillapíthatatlan akartnak.

– Talán egészen óvodás koromig nyúlik vissza, hogy ennyire szerelmese vagyok a színjátszásnak és annak, hogy szerepeljek. Tisztán emlékszem arra, amikor az óvodából ballagtam, egy kis darabot adtunk elő, amiben én egy főszereplő kisegér voltam. Már akkor nagyon jól éreztem magam ebben a légkörben, és ez elkísér a mai napig – mesélte nevetve Anna.

Élete a színpad (Fotó:Paizs Melinda Adrienn)

A kezdetek

A színitanodában eltöltött első évében már csatlakozott is a Genéziusz Színházhoz, melyet akkor még Impro Társulatnak hívtak. Ekkor egy olyan közegbe csöppent, ahol meglátta a színészkedés előnyeit és hátrányait egyaránt. Az éneklés akkor már teljesen az élete részévé vált. Még orosházi diákévei alatt csatlakozott az orosházi (F)Apácák Énekstúdióhoz, ahol Nagy Krisztina kezei alatt tanult és fejlődött. Erre a korszakra a mai napig örömmel gondol, mert ezek az évek adták számára az alapokat. Olyan szinten vált élete részévé a (F)Apácák, hogy még Szegedről is hazajárt énekelni, szerepelni.

– Borzasztóan hiányzik az otthoni énekóra, Kriszti és az egész csapat. Már két éve annak, hogy kiléptem az énekstúdióból. Sajnos az új, szegedi életem nem engedi meg, hogy hetente hazajöjjek a próbákra. Nagyon jó emlékként él bennem életemnek ezen szakasza. Amikor a Légy jó mindhalálig! darabot vittük színpadra, én játszhattam Ilonka szerepét, amit nagyon élveztem. Egy igazi talpraesett, nagyszájú lányt játszhattam el, amilyen én is vagyok. Talán ezért is marad számomra annyira feledhetetlen ez a szerep – mesélte.

A színjátszás a figyelemfelhívás eszköze is

A Genéziusz Színház tagja már hat éve. A társulat igyekszik olyan témákat feldolgozni és a néző elé tárni, melyek sokszor tabunak számítanak a társadalomban. Egyik ilyen darab az ELEFÁNT/ember, amely kifejezettem az elfogadásra hívja fel a figyelmet, valamint az új Good Day Today című darab is olyan témákat boncolgat, melyekről nem szívesen beszélünk. Jónás Anna számára kiemelten fontos az, hogy emberek láthassák, ezek a problémák valósak, bár sokszor nehéz és megterhelő ezeket a szerepeket eljátszania.

– Különböző gyermekbántalmazással kapcsolatos eseteket dolgozunk fel a Good Day Today előadásunkban. Én egy olyan nőt alakítok, aki az anyjától szenvedett el bántalmazást. Ez nagyon megviselt, de fontos, hogy ezekről a témákról is beszéljünk – mondta Jónás Anna.

Olyan témákra is felhívják a figyelmet, melyek tabunak számítanak. (Fotó: Kovács Zoltán Frigyes)

Évente többször is részt vesz a társulattal olyan rendezvényeken, akciókban, melyek a társadalom figyelmét igyekeznek felhívni bizonyos témákra. Csoportos véradásra járnak, látássérült gyermekek részére adnak ki hangos könyvet, valamint az előbújás napjára is készítettek már kampányfilmet.
– Úgy gondolom, hogy ezek nagyon fontos témák a mai világban. Nem lehet elégszer hangsúlyozni ezeknek a fontosságát. Mi azzal segítünk, amivel tudunk. Nekünk a kultúra az eszközünk, így ezen keresztül próbálunk segíteni. Számomra ez nagyon fontos – mondta Anna.

Életemben egy szinten áll az éneklés és a színjátszás

A színpad és a színjátszás az életet jelenti számára. Ahogy fogalmaz, lenne teljes az élete ezek nélkül. Mikor megkérdeztük a színésznőt arról, hogy az éneklés vagy a színjátszás fontosabb-e számára, zavarba jött és nehezen tudott válaszolni.
– Nem lehet választani. Egyformán fontos mind a kettő. Az a legjobb, ha ez a kettő kombinálva van. Nagyon szeretem a musicaleket, mert ott mindkettő adott. Viszont, ha prózai darabban szerepelek, az is nagyon jó, de egy idő után hiányzik az éneklés. Mindkét társulatnál, a Genéziusz Színháznál és az Azték Színháznál is én vagyok az énekfelelős, így kiélhetem a szenvedélyem. Tudom, hogy ez nem egyenértékű egy énektanár munkájával, de amit otthon Nagy Krisztinánál tanultam, azt próbálom tovább adni. Ezért nagyon hálás vagyok Krisztinek – mondta Anna.

Kedvenc darabom

a Virágot Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez sírjára IS – mondta nevetve.
– Ez egy két felvonásos vígjáték. Azt vettük észre, hogy a mai közönség számára ez kicsit unalmas lenne, ezért összeszedtünk minden olyan bakizásunkat, aranyköpéseinket, melyeken mi is nagyon jókat derültünk. Ezeket beillesztettük ebbe a darabba. Hatalmas siker lett. Sokszor nehéz megállnom, hogy ne nevessek én is. Ezért nagy kedvenc számomra – mesélte Jónás Anna.

A Virágot Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez sírjára IS című darab a társulat tagjaival. (Jónás Anna: alsó sor, baloldal)
(Fotó: Birkás Tibor)

A Szegedi Nemzeti Színházban, Bodolay Géza rendezésében statisztált már az Othello, valamint a Bánk Bán előadásokban is. Elmondása szerint, nagyszerű érzés volt számára olyan színészek között lenni, akikre felnéz. Ez a két előadás örökre feledhetetlen emlékként él Annában.

Szeretem Orosházát!

Igazi orosházinak vallja magát. Az élete Szegedhez köti és ott is tervezi a jövőjét, de sosem fogja elfelejteni azt, amit a nagyszüleitől és az orosházi emberektől kapott.

– Nagyon szeretem Orosházát. Sokkal nyugodtabb, mint Szeged. Olyan jó, amikor hazamegyek és érzem, hogy teljesen kikapcsolok. Egy-két baráttal, akik otthon maradtak, még tartom a kapcsolatot, és igyekszünk abban a kevés időben is értékes perceket, órákat eltölteni együtt. Egy igazi feltöltődés. Párom, Birkás Tibor is orosházi, ezért az esküvőnket is otthon tartjuk majd. Azt vallom, hogy sosem szabad elfelejteni, hogy honnan is indultunk. Én Orosházán kaptam meg azt az alapot, melyen ma stabilan állok az életben. Gyökeresből indultam a nagyszüleimtől. Mindent nekik köszönhetek. Mindig is támogattak és egyengettek az utamon, és örökké hálás leszek nekik ezért – elmélkedett Anna.

Búcsúzóul megosztotta velünk életfilozófiáját:
Fel a fejjel és csak előre! Mindig mindenért küzdeni kell, hiszen semmit sem kapunk könnyen.

forrás: https://oroscafe.hu/2017/10/28/a-szinpad-az-eletem-interju-jonas-anna-szinesznovel/cikk/kultura/toth-daniel

Genéziusz Színház - Szegedi LMBT Közösségért

2017.10.11 20:02

Októberben készítettünk egy videót az Előbújás napja alkalmából a Szegedi LMBT Közösségért felhívásához csatlakozva.

Videó megtalálható a Facebookon.

"Adj vért és ments meg három életet!”

2017.09.27 14:15

"Adj vért és ments meg három életet!”
Az elmúlt időszakban növekedett az egészségügyi intézmények vérfelhasználása, amelynek eredményeként az országos vérkészlet, az intenzív toborzás ellenére is csökkenő tendenciát mutat. A Genéziusz Színház fontosnak tartja felhívni a figyelmet a véradás szükségességére. Tévhit az, hogy csak a ritka vércsoportú donorokra van szükség. Minden leadott vér érték.
Mi legutóbb 15 embernek segítettünk.
Szegedi Vérellátó Központ
6722 Szeged, Honvéd tér 4.
Nyitvatartás:
Hétfő: 7:00 - 14:00
Kedd: 7:00 - 14:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 18:00
Péntek: 7:00 - 14:00

Videó a Facebook oldalunkon.

Velencei társulati nyaralás és előadások

2017.08.02 19:52

2017. július 21-22-23-án, Velencében jártunk, és a Velencei VíziSzínház színpadán játszottuk Stephen King: A mumus, Zalavári András: Casting, valamint Hajdú Róbert - Horváth István (a társulat szerint a Ha-Ho Művek): Sanzon-Izé című előadásainkat. Köszönjük az Esztrád Színháznak a meghívást, az Üllei Kovács családnak, Birkás Tibornak és Jónás Annának, valamint a Szegedi Miniszínház részéről a gépkocsi és utánfutó biztosítását, valamint Fricigraphy fotóit.

További fotók a facebook oldalunkon.

Good day today kritika - https://cornandsoda.com/gyermekbantalmazas-szinhazban/

2017.06.09 22:15

 

Gyermekbántalmazás a színházban - Good Day Today kritika

BY ERUNDER · 2017/06/08

 
Good Day Today

Forrás: Genéziusz Színház Facebook

Korábbi ajánlónkban már olvashattatok aGenéziusz Színház: Good Day Today - A gyermekbántalmazás ellen c. darabjáról, de most bővebben is beszámolunk róla, mert elmentünk megnézni. Elöljáróban annyit elárulok, hogy nem bántuk meg, de még most is apróra szorul a gyomrunk, ha rá gondolunk.

Anélkül, hogy túl sokat árulnék el a darabról és elspoilerezném azt nektek, leírom a történetet röviden, hogy egy tiszta képet kapjatok arról, mire is számíthattok, ha beültök erre az előadásra. Előre szólok, még a részleteket kihagyó összefoglaló sem egy könnyed olvasmány. A következő sorokat kizárólag az erősebb idegzetű olvasónknak ajánlom!

A darab egy semleges térben kaotikus nyitánnyal kezd, amitől elsőre úgy érezzük, hogy valami álművészieskedős bénaságra ültünk be, de ez a tévérzetünk abban a pillanatban elszáll, mikor az öt történetből végighallgatjuk az elsőt. A natúr módon berendezett színpad nem véletlen, ugyanis ezzel a néző inkább a színmű fő erősségeire koncentrál, ami a történet és a színészi játék, amikről egy rossz szavunk sem lehet.

 
Forrás: Genéziusz Színház Facebook
 

A társulat öt olyan történetet vitt színpadra, amiknek egyetlen közös pontja van. A szereplői egytől egyig átéltek valamilyen formában bántalmazást gyerekkorukban. Mindegyik karakter a gyermekbántalmazás egy típusát tárja elénk azzal, hogy elmesélik nekünk, min mentek keresztül. Találkozunk iskolai terror áldozatával, szexrabszolgával, egy könyörtelen és szadista anya lányával, és két olyan fiatallal is, egy fiúval és egy lánnyal, akik szexuális abúzust voltak kénytelenek rendkívül fiatalon elszenvedni.

Már az első karakter előadása is olyan erősen vág minket pofán, hogy azt Tyson is megirigyelné, de a darab a felépítésének köszönhetően egyre durvább és kényelmetlenebb eseményeket tár elénk. Még a kényelmes fotelokban sem találjuk a helyünket, fészkelődünk, hányingerünk van, nem tudunk hova nézni, mert a színpadon álló színészek olyan erővel és hihetően szereplenek, hogy képtelenné válunk arra, hogy vörösre sírt szemeikbe nézzünk. Ezt a hangulatot fokozzák még a darabban az egyes karakterek feltűnése előtti vászonra vetített kisfilmek, amik metaforikus betekintést engednek az elkövetkező percekbe. A végzetes ütést mégsem a hangulat viszi majd be, hanem a tudat, hogy a társulat valós, megtörtént eseményeket dolgozott fel.

 
Forrás: Genéziusz Színház Facebook
 

Hogy ha ilyen érzetet kelt az előadás, akkor mégis miért nézzétek meg? Jogosan vetődhet fel bennetek a kérdés, mert színházba mégiscsak szórakozni jár az ember, nem pedig szenvedni. A válasz viszont ugyanolyan triviális, mint maga a kérdés. Mert bár tudunk róla, hogy sajnálatos módon még manapság is létező jelenség a gyermekbántalmazásnak mindegyik fajtája a világ minden táján, de valahogy mégsem tudatosul az bennünk, hogy azzal, ha hallgatunk róla, magát az eseményeget legitimáljuk. Mert sajnos hallgatunk róla. Talán még magunknak sem ismerjük be, de mindannyiunk életében jelen van vagy volt. Ha nem is konkrétan velünk történt ilyesmi, de teljes biztonsággal állíthatom, hogy mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, akit érint a probléma. Az áldozatok félnek és szégyenkeznek, az elkövetők köztünk élnek, ezért erről igenis beszélni kell, a Good Day Today-nek pedig az a legnagyobb erőssége, hogy beszélgetést indít a témában.

Amennyiben önt, vagy környezetében valaki bántanak, ne szégyelljen segítséget kérni!

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT)

Telefon: 06/80-20-55-20 (éjjel-nappal)
www.bantalmazas.hu
e-mail: okit@ncsszi.hu

 
 

 

A 2016/2017-as évad ZSAZS díjasa: Üllei-Kovács Gizella Anna

2017.06.09 18:18

Minden év végén a társulat megszavaz maga közül egy tagot, akinek az azévi ZSAZS-díjat odaadja.

A 2016/2017-es évad ZSAZS-díjasa: Üllei-Kovács Gizella Anna

Ezúton is gratulálunk neki még egyszer!

A díjat készítette a tavalyi győztes: Sajtos Tamás.

Szegedi Fiatalok Színházi Társulata Bemutatja: GOOD DAY TODAY!

2017.02.08 13:40

Szegedi Fiatalok Színházi Társulata Bemutatja: GOOD DAY TODAY!

 

 2017. február 08. - Veszprémi Gergő

 


Január 23-án volt az ősbemutatója a tehetséges szegedi fiatalokból álló társulat, a Genéziusz színház legújabb darabjának. Nem egy könnyű darab a Good day today!. A gyermekbántalmazás témájára hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy merjünk beszélni róla. Nincs cicoma, nincsenek köntörfalak. Őszinteség van. Minimális díszletek között öt fiatal felnőtt történetével ismerkedünk meg.

 

Akik játsszák: Csíkos Mariann, Hegedűs Veronika, Jónás Anna, Tibai József Gábor és Horváth István. Egy sors, egy monológ. Különböző helyről, más környezetből valók. Ami közös bennük, az tűrés. Mindegyikük sorozatos testi-lelki traumának volt kitéve a múltban. Kinek a hibájából és miért érdemelték ki pont ők, ezek örök kérdések. A nyomasztó atmoszféra már a lámpák lekapcsolásával elkezdődik. David Lynch lebilincselően elvont zenéi és a metaforikus kisfilmek, már eleve keltenek egy hangulatot bennünk. Maga a Gonosz még ha fizikai formában nincs is jelen, mégis érezhető a jelenléte. Bújjon akár egy gázmaszkos sötét alak, egy kéjvágyó edző, vagy akár piszkálódó osztálytársak alakjába. De az nincs megemlítve, hogy a bántalmazók is lehetnek mentális betegségben szenvedő, kétségek közt vergődő emberek a maguk beteg módján. Ettől a különös érzéstől a néhol zavaróan a szembevilágító zseblámpának és a ránk törő együttérzésnek köszönhetően sem tudunk szabadulni. Akár a pulzáló csillagok, a le-föl kapcsolódó fények a múlandóságot és az esendőséget nyomatékosítják számomra. A világban bárhol,bárkivel megtörténhetett esetek,kissé klisések ugyan de mégis nagyon megrázóak. A darab végén taps helyett csak az üresség zúg, annál erősebben. Akaratlanul is elgondolkodásra készteti a közönséget.

Horváth István színész,a darab írója és rendezője így nyilatkozott magazinunknak: „A Good day today! ötlete nagyjából egy éves. Akkoriban olvastam Jack Ketchum: A szomszéd lány című regényét, néztem a „Kezelés” című belga thrillert vagy „Az osztály” című észt drámát. Kavargott a fejemben a rengeteg impulzus, és újra előszedtem David Lynch, „Crazy Clown Time” című lemezét. Az első track a „Good day today”. És akkor beugrott. A cím is, a téma is. Telefonon hívtam fel társulati tagokat, hogy benne lennének-e egy ilyen projektben. Az igenek után már csak azon agyaltam, hogy miként lehet összerakni. Felhívtam Lehóczki Andreát, hogy pszichológusként segítene-e a megvalósításban. Elkezdődött a kutatómunka. Rengeteg cikket, írást, beszámolót olvastam el, amit gyermekbántalmazás címszó alatt találtam. Időközben összeismerkedtem Dr. Atalay Borbálával, aki készségesen segített a jogi kérdésekben, amik a történetekben megjelennek.

„Kitaláltam egy csuklyás, gázálarcos alakot, aki az agresszort szimbolizálja, és köré építettem a kisfilmeket”

A monológokat egyenként írtam, de ha nekikezdtem egynek, akkor azt be is fejeztem akkor. Mindemellé, a kisfilmek jelentettek kihívást. Mind az öt szereplőnek szerettem volna egy kisfilmet. Kitaláltam egy csuklyás, gázálarcos alakot, aki az agresszort szimbolizálja, és köré építettem a kisfilmeket. Semmi esetre sem akartam a történeteket leforgatni, ezért csak a témát próbáltam mutatni. Egyik klipnek sincs igazán történetet, és egyik sem szép. Ez direkt van így.

A történetekbe sok helyen csempésztem a saját tapasztalataimat is, bár egyik sem ennyire durva. Mindemellett vannak olyan részek, amiket saját emlékeimből illesztettem bele. Úgy gondolom, hogy így igazibbak. És igazabbak is, attól, hogy egyik szereplő sem tiszta. Ha van is megnyugvás, nincs happy end. A fiatalok azt mesélik el, hogy a történtek fényében hová fejlődik, fut ki az életük. (Egyébként a premierre már jóval rövidebb volt a darab.)”

"Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja." (Illyés Gyula)

Azt hiszem a kimondott szavaknak tényleg ereje van. Akár Pandóra szelencéje, már lehetetlen visszazárni. Ami egyszer elhangzott, mindig is a levegőben lesz. A remény pedig jól megbújik a mélyén. Ez az erő, ahhoz is segít, hogy szembenézzünk a félelmeinkkel. Jobb esetben legyőzve azt. Az előadás alatt olyan érzés kerít hatalmába, mintha egy terápiás csoportbeszélgetésen ülnénk a bemutatkozó résznél. „ Kérlek mesélj magadról.” Csakhogy itt nincs aki kérdezzen. És aki segítsen? Pedig sok a sérelem, sok az elfojtott emlék és sok lenne a mondandó. Figyeljünk egymásra, már az is nagy segítség! Ahogy a felnőttkorral összemennek a terek, úgy nőnek az elfojtott vágyak és feszültségek. Egy csendes, sötét zug az emlékezetben, ami ezen az estén résnyire kinyílt.

Az előadás legközelebb február. 10-én az algyői közösségi házban lesz megtekinthető.

Fábián Anna 'Zoé'

 

 

https://overgroundmagazin.blog.hu/2017/02/08/szegedi_fiatalok_szinhazi_tarsulata_bemutatja_good_day_today?fbclid=IwAR19vx0kL3GEIp6R55QQ9Bipgj2nFr2yv9attcZg3WFEukftnoUe9VuEU2Q

<< 2 | 3 | 4 | 5 | 6 >>