Színész
14. éves koromban ragadott magával a színház varázsa. A lehetőség hogy elegendő munkával bármivé átalakulhatok és bármit létrehozhatok. A mai napig varázslatosnak tartom a színház illúzióját és élvezettel lubickolok a misztériumában. Hivatásom természeténél fogva relatívvá vált számomra a lehetetlen fogalma.
Mottóm: Színész vagyok, megoldom!
És e szerint igyekszem élni egész életem.
Küldetésnek tekintem a környezetünk látóterének tágítását és kulturális fejlesztését. Szakmámból kifolyólag felelősséget érzek arra, hogy tudásommal építsem a világomat, és hiszem hogy munkámmal sokat tehetek azért hogy a felnövekvő generációk egy jobb, gazdagabb világban éljenek.
Szerepei:
Rejtő Jenő nyomán: Tévedések összjátéka - Pintér/Lővi Hugó/Húzli Benő
Nem mi kiáltunk... - verses összeállítás
Hubay Miklós: Elnémulás - Katona
Wass Albert/Kormorán: Csillag az éjszakában - III. Bujdosó - Marci bácsi
Lénárd Róbert: Blám - Noel
Brandon Thomas: Charley nénje - Stepeen Spittigue – oxfordi ügyvéd
Kőhalmi Ildikó: A teljesség imamalmai
ELEFÁNT/ember - Dr. Frederick Treves | Díszlet
Sanzon Izé - több, változó szerep
Virágot Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez sírjára IS - Benő/Ádám
Kőhalmi Ildikó: Magánlabirintus | Díszlet
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza | Díszlet
"...az égre írj, ha minden összetört!" (Radnóti Miklós és Federico García Lorca verseire) | Plakát
Henrik Ibsen: Rosmersholm - Johannes Rosmer | Díszlet
Carlo Goldoni: Chioggai csetepaté - Toni | Plakát
Szerb Antal: Ex - Saint Germain | Díszlet
"Nagy utazás" - 10 éves szülinapi gálaműsor - játszó
Horváth István: A szegedi boszorkányok - Miller János (helyettes főbíró, szenátor) | Díszlet, kellék
Moliere: Tartuffe - Orgon, Elmira férje
